Ha van kedved, csatlakozz hozzám a Facebookon, a Több, mint kamionos oldalon.
A Youtube-on, beleláthatsz életembe, hogy miként készülök a versenyekre, napi 13-15 óra munka mellett. Megnézheted mit eszem, hisz egy komplex videót készítek, ösztönző jelleggel, hogy ha megy ez nekem, mint nemzetközi kamionsofőr, akkor megy az neked is. Receptes könyvem hamarosan, újra elérhető lesz a webshopban.
2014. Október.
Újból előttem lebeg a kihívás, az új felfedezése, a megmérettetés, de most valami nagyobb, valami extrém dologra vágyom, valami különlegesre. Olyat akarok tenni, amit csak nagyon kevesen, és akkor, amikor csak nagyon kevés embernek jut eszébe. Így jutottam el oda, hogy nemzetközi versenyeket keressek, és meg is akadt a szemem a svájci maratonon, amit szilveszterkor rendeznek, és ez az egyetlen ilyen verseny Európában. Ez igen! Tudtam, ez kell nekem. Megnéztem, átlag mennyien indulnak 1-1 ilyen versenyen, és felcsillant a szemem, mikor megláttam, átlag 300-500 induló van.
Ezen az oldalon keresgéltem, be tudsz állítani mindent. http://marathons.ahotu.com/calendar/marathon
Beneveztem gondolkodás nélkül. Nem kell hozzá komolyabb nyelvtudás, és küldenek mindent email-ben. Külön tetszett, hogy meg lehet nézni országra bontva, kik indulnak, és hogy milyen versenyszámban. Így tudtam meg, hogy összesen 3 magyar induló van, de végül csak 2-en indultunk, ezt meg is nézheted, ha a fenti oldalon a H jelzésre kattintasz, mellette rögtön találod a fotómat, ami borsos áron van, de még is csak Svájc. Sima Jpeg kép 10 euró, amit kártyával tudsz kifizetni és akkor le is tudod tölteni, de ha jobb képet akarsz, akkor már 28 euró. Persze fizetés előtt piciben megnézheted.
Én jelenleg (2014-2015) Ausztriában élek, Lustenauban. Innen Zürich 130 km, így este 8 óra után indultam el barátnőmmel a helyszínre. Induláskor vettem egy autópálya matricát, de csak éves van, ami 33 euró, tehát nem drága. Ha ott akartam volna aludni, az igencsak borsos, mivel Svájcban a szállás nagyon drága. De nem is volt tervben, hisz itt a lakásom. Zsebemben volt a befizetésről a számla, amit online kaptam meg, 71 euró volt, de lehetett volna kevesebb is. Volt egy alap nevezési díj, aztán az érmet is eldöntheted, hogy kéred-e, aztán pezsgőt stb...Így lehet esetleg olcsóbb, vagy drágább a versenyed.
Nem volt rajtszámom, pedig ezzel kellene jelentkezni, de nem találtam sehol. Mindegy, odaérve a rajtszám átvételhez mentem, és ott mondták hogy a falon van név szerint mindenki, keressem ki magam és ott a rajtszámom. 1048. Ugyan csak kb 500 induló volt, de mivel volt 10 km-es táv, gyerek verseny, félmaratoni verseny stb... így lett ez a rajtszámom. A gyerek verseny és egyéb kisebb távok korábban indultak. Le lehetett adni olyan értékeket, amire nincs szükséged. A sor végére álltam, bár bemondták ki hova álljon, de a fene se értette, túl gyorsan mondták, bár gondoltam akik itt indulnak profik, és én lehet nem is vagyok akkora arc a 6 perc/km tempómmal. Ez hiba volt. Ugyan úgy jártam, mint Pesten, az első 6 km arról szólt, hogy elérjem a helyem, ahol már nem tartanak fel. Igen ám, csak hogy itt bokáig érő hóban lehetett előzni, hisz egy töltés oldalon futottunk, olyan széles volt, mint egy járda. Ezen is hó, csak amennyire az előttem lévők letaposták, annyira volt "tiszta". Jobb ötlet híján gázoltam a hóban, ügyelve arra , nehogy elessek. Sok energiám elment itt. Egy folyóparton haladt a tömeg, majd 5 km-nél fordult vissza a folyó túloldalán. 5 km-nél volt egy frissítő állomás, ahol meleg vizet és ISO italt osztottak. Nálam volt víz, de hideg, amire hamar rájöttem nem szabad inni, hisz az első korty után éreztem, nem esik jól, és energiát veszítek azzal, hogy a szervezetem feldolgozza a hideg vizet. A frissítő helyeken is langyos italt adtak. Kb. 7 km-nél, egy hölgy előzött ki, majd rögtön jött egy jobbos kanyar, enyhe lejtővel, ahol hatalmasat esett. Természetesen azonnal gondoltam segítek, de a lassítás hatására én is elvágódtam, hasra estem. Az előttünk lévő is megállt, visszajött, illetve a mögöttünk lévők is megálltak segíteni. Na igen, ez extrém verseny, ez benne van. Viszont ezután már óvatosabb lettem, és innen romlott is a tempóm. 5 km-nél még 30 perccel fordultam, ami bizakodásra adott okot, hisz alig tudtam haladni az előzések miatt, még is jó volt az időm.
10.km, azaz a kiindulási ponton 1h03-as idővel léptem át, de úgy éreztem meglehet a 2 óra alatti idő, hisz már nem tartott fel senki. Viszont kb. a 13. km-nél kezdett görcsölni, fáradni a lábam. Annyira csúszkáltam, el, el kapart a lábam, és kimerültem. Továbbá egyre jobban le volt taposva az út, még csúszósabb lett, így rohamosan romlott az időm, és le is tettem az időeredményről. Bár közel -8 fok volt, a futóruha jól működött, nem fáztam, sem kesztyű, sem a sál nem kellett, bár utóbbit a nyakamban tekertem. Volt nálam plusz zokni, ha úgy alakul, de nem alakult, és nem ázott át a cipőm. Szóval a 2. köröm felétől, azaz kb 15 km-től visszavettem, annyira görcsöltem. Combom, vádlim, mindenem. Nem kentem be magam sportkrémmel, talán jó lett volna. De ami igazán hiányzott, az egy téli cipő, vagy toldat a talpára, mert csúszkáltam. Végül bejöttem 2 óra 24 perces idővel. Büszke vagyok rá, hisz másodmagammal(másik versenyző maratont futott) képviseltem hazámat, és bár nem döntöttem csúcsot, még is mosollyal az arcomon fejeztem be a versenyt.
Egyszer próbáld ki, hatalmas érzés:) Az pedig egy extra, hogy Magyarországot félmaratoni távon, egy kamionos képviselte. Erre nagyon büszke vagyok:)
